Mikor érdemes a vízesés modell-t választani, mik azok a szempontok, amiket ismerve a legeredményesebb lesz a folyamat? Tudj meg többet!
More...
A waterfall model-t, vagy más néven a vízesés modell-t, a legősibb projektmenedzsment metodológiának tartják. A vízesés modell a rendszerfejlesztési életciklus (SDLC) pionírja, amit széles körben alkalmaznak a szoftverpiacon. Voltaképpen amióta műszaki emberek valamilyen terv szerint dolgoznak, azóta ezt a módszertant használják.
Mit értünk vízesés modell alatt?
A vízesés projektmenedzsment módszertan a szekvenciális modell egy példája, amely egymást követő fázisokból tevődik össze. A fázisok kezdete és vége kötött, egyik fázis befejezése a következő fázis kezdetének kritérium feltétele. Ebből adódik a vízesés modell elnevezés is, mivel funkcionalitása hasonló a vízeséshez.
Logikai, formai és működésbeli kötöttségének köszönhetően, a vízesés modellel végrehajtott projekt könnyen tervezhető és kontrollálható. Jellemzően olyan feladatoknál hatékony, amelyeknél minden szakmai követelmény a projekt elején megismerhető és rögzíthető, a létrehozandó termék az adott technológiai – szakmai kötöttségek ismeretében létrehozható, valamint a szükséges technológia is rendelkezésre áll.
Végeredményében, a projekt elején az ügyfelek igényei összegyűjtésre kerülnek, majd a sorozatos projektterv a feltételeket figyelembe véve készül el.
Hogyan válasszunk vízesés modellt?
Mikor érdemes a vízesés modellt választani, mik azok a szempontok, amiket ismerve a legeredményesebb lesz a folyamat?
1. Iparági jellemzők
Bizonyos iparágakban, mint például az építőiparban, ahol a technológiai követelmények határozzák meg az elvégzendő műveletek sorrendiségét, ott egyértelmű a vízesés modell létjogosultsága. Hasonlóképpen jelen van a nagy szervezeteknél is, ahol stratégiai, hosszú távú működés mentén, szigorúan kialakított éves fejlesztési tervek, büdzsék vannak.
2. Ütemterv
Fontos szempont a megrendelő terveitől függő ütemterv is. Fix határidőknél a vízesés modell biztosítja a sikeres tervezést és vállalható leszállítási határidőket.
3. Költségvetés
Ahogy az ütemtervnél, úgy a büdzsé esetén is annak mérete határozza meg a leszállítható terjedelem mértékét.
4. Projekt komplexitása
A projekt komplexitására beható tényezők, mint szervezeti összetettség, stakeholderek és beszállítók száma, belső szabályzatok, külső befolyásoló tényezők, tovább növelik a projekt összetettségét, azaz csökkentik a kiszámíthatóságát. Ennek következtében a waterfall modelt érdemes minél kiszámíthatóbb környezetben alkalmazni.
5. Együttműködés intenzitása az ügyféllel
Előre megtervezett, meghatározott projekt tervvel és kommunikációs tervvel, az ügyféllel való csekély intenzitású kommunikáció (ügyfél leterheltsége) esetén a vízesés modell a legcélravezetőbb.
A projekt szentháromsága: Budget-Time-Scope
A vízesés modellben három legfontosabb mérhető sikertényezőről beszélhetünk: a költségkeretről, a ráfordítandó időről és a leszállítandó terjedelemről. E három tényező folyamatos egyensúlyán múlik a teljes projekt sikeressége.
Ha egy projekt az eredetileg tervezett időkeretben, tartalommal és költségkereten belül valósul meg, azt jellemzően a projekt résztvevői sikeres projektnek ítélik meg. Ebből adódóan a projekt minősége (melyet egyes esetekben a projekt negyedik tényezőjeként is azonosítanak) hasonlóképpen ideális lesz.
Teljes projekt életciklus
A klasszikus vízesés modell szerinti projekt életciklus öt részből áll:
1. Követelmények azonosítása, célkitűzés
Az első részben egy adott határidőn belül megvalósítandó projekt tömören megfogalmazott célkitűzéséről esik szó. Alapvetően a célkitűzés megoldást jelenthet egy meglévő problémára vagy új lehetőséget kínálhat az üzletmenetben. Ezen fázis részeként egy felmérési dokumentumban vagy esettanulmányban elemzésre kerül: a projekt megvalósíthatósága, elvárt nyeresége, szükséges ráfordítások, lehetséges kockázatok. A megvalósíthatósági tanulmány elkészültét követő, megfelelő szintű jóváhagyás után következik a tényleges tervezés.
2. Tervezés
Ebben a szakaszban részletes projektterv készül, megfogalmazott célkitűzések, elemi munkacsomagok kerülnek lebontásra (WBS). A fentről lefelé történő tervezési eljárás a komplex és bonyolult projektekben is segíti a konkrétan elvégzendő tevékenységek, részfeladatok meghatározását. Ez a terv a feladatokat, szükséges felhasználni kívánt erőforrásokat, ütemterveket, költségeket tartalmazza, ami a megállapított értékek a projekt kontroll alapjául szolgálnak. Ekkor kerül kialakításra a Projekt alapító dokumentum, aminek egy lehetséges felépítése van:
Tevékenységek terve | Cselekvési és ütemterv dokumentáció Tevékenység felelős mátrix Feladatkijelölő adatlap WBS szerkezet kialakítása Logikai keretmátrix |
Időütemezés | Gantt-diagram |
Költség- és erőforrás tervezés | Költség- és erőforrás tervezés |
Kockázatelemzés | Valószínűséghatás mátrix Kockázat elemzési dokumentáció és kockázati napló |
Kommunikációs terv | Kommunikációs stratéga és terv |
3. Megvalósítás
A megvalósítási szakasz sikerességét nagyban befolyásolja az alapos és körültekintő tervezés. Minden tényező figyelembe lett-e véve? Megfelelő mérési rendszer lett-e kialakítva?
Ebben az életciklusban a szükségszerű változáskezelés, kockázat kezelés és intenzív kommunikáció szükséges a projekt team, a projektmenedzsment és a vezetőség - ügyfél között. Ekkor kerül sor a tényleges fejlesztésre, a tesztelésre és telepítésre.
4. Ellenőrzés - tesztelés
A leszállítandó termék létrehozását követően kerül sor annak minőségi ellenőrzésére, tesztelésére. A tesztelés – hasonlóan a megvalósításhoz – előre rögzített követelmények és tervek alapján történik, melyek végrehajtási módja és sorrendje kötött. A tesztelés során feltárt hibák a projekt lezárását megelőzően javítandók.
5. Telepítés - Zárás
A projekt zárását az összes teljesítés igazolás elfogadása után lehet megkezdeni. A zárás része a projektcsapat tagjainak új projektre allokálása, a fizetési zárások megkezdése és a projekt tanulságainak levonása, valamint az elkészített termék üzemeltetésre történő átadása.
Vízesés modellek
Minden bizonnyal a legismertebb, legalaposabb összegzést a szoftverfejlesztés területén is alkalmazott vízesés modellről a Project Management Body of Knowledge (PMBOK® Guide) tartalmazza, mely a projekt menedzsment módszerek általánosan elfogadott tárháza. A könyv tartalmilag lényegesen bővebb, mint maga a módszertan, általános menedzsment ismeretek is részei, alapját képezi a Magyarországon is egyre elterjedtebb CAPM és PMP vizsgáknak.
Összegzés
Összegzésképpen elmondható, hogy számos előnyei léteznek a módszertannak. Szisztematikus a felépítése, könnyű megérteni, emellett nem csak a szoftverfejlesztésnél lehet alkalmazni. Ugyanakkor nem szabad a hátrányokról sem megfeledkezni. Gondoljunk arra, hogy az egész vízesés modell felépítése a lineáris szerkezeten alapszik, így azon problémákat, amiket későn ismernek fel, nehezebb és időigényesebb javítani. Azonban ezeket egyszerűen ki lehet küszöbölni, ha a módszertan szakszerű alkalmazásáról egy átfogó ismeret áll rendelkezésre.
Ha a blogbejegyzéseinkről mindig elsőként akarsz értesülni, kövess minket LinkedInen és Facebookon is!
