Mennyire lennénk önmagunk? Mennyire érezhetnénk biztonságban magunkat? Mi az én gondolatom és mi az az én egyáltalán? Mi az a Neuralink?
More...
Meghallva a kiborg szót, sokuknak a ’80-as években forgatott Robotzsaru vagy a Terminator jelenetei ugranak be. Ezek a futurisztikus címszereplők azonban már nem pusztán a science fiction történetekben tűnhetnek fel. Az előszobájában állunk egy olyan korszaknak, ahol a digitális technológia és a mesterséges intelligencia a testünk szerves részét képezheti. Mindezekről Réfi Balázs, a Bluebird vezérigazgatójának gondolatait olvashatjuk.
Gondolatokkal irányítani testrészeket, például robotkart elvileg már most lehetséges (különösen érdekes Lévay György vonatkozó TEDxYouth előadása). A kutatók természetesen ennél is messzebb mennének és még szorosabb kapcsolatot alakítanának ki az ember és az eszköz között: míg a végtag protézisek manapság az ember idegrendszerére csatlakoznak, a jövő az agy rendszerbe kapcsolását jelentheti.
Vajon hová vezet az, ha egyes emberek a testüket – ebben az esetben kívánatos a hardver szó használata is – tovább tudják fejleszteni és olyan fizikai vagy mentális képességekre tesznek szert, amelyekkel gyorsabbak, erősebbek, ügyesebbek lesznek másoknál?
Élet 1.0
Max Tegmark, az MIT fizikus professzora és a Future of Life Intézet elnöke három kategóriába sorolja az élőlényeket azok fejlődési képessége szerint. A Földön megtalálható élőlények legnagyobb hányadát kitevő Élet 1.0 osztályba tartoznak a baktériumok és az egerek is. Ezek az élőlények életben maradni és szaporodni képesek, de az életciklusuk alatt megváltozni nem tudnak. A fejlődés mindig egy újabb és újabb generáció megjelenésekor figyelhető csak meg náluk.
Élet 2.0
Az Élet 1.0 és 2.0 közötti osztályba tartoznak egyes főemlősök, cetek és varjúfélék, amelyek új képességek elsajátítására és eszközhasználatra is képesek. Az ember az Élet 2.0 osztályba egyedüliként tartozva már rendkívül komplex nyelv- és szimbólumrendszereket alakít ki, szociális intelligenciával bír, kultúrát alkot és genetikai korlátoktól függetlenül képes megállni a helyét új környezetekben is.
Gondoljunk csak a nyelvtanulási képességünkre: egy új nyelv elsajátítása olyan, mintha egy új szoftvert telepítenénk egy számítógépen. Életünk során szinte végtelen mennyiségű „upgrade-elést” hajthatunk végre magunkon és a tudásunkat is átadhatjuk a következő generációknak. Ráadásul képesek vagyunk arra is, hogy más életformákat manipuláljunk saját céljaink érdekében – elég csak a sajtkészítéshez „nevelt” nemespenészre gondolnunk.
Élet 3.0?
A mesterséges intelligencia, az idegtudomány és a biotechnológia fejlődésével a jövőbeli képességeink könnyen versenyre kelhetnek a hollywoodi filmekben látottakkal. Bár az Élet 3.0 még nem létezik, Tegmark szerint olyan technológia alapú életformák fognak megjelenni, amelyek fejleszteni tudják a szoftverjüket és a hardverjüket egyaránt. Előbbire az Élet 1.0 és 2.0 osztály tagjai sem képesek, utóbbira csak Élet 2.0-át képviselő ember.
Elon Musk és agyi interfésze
Az Elon Muskot társalapítóként jegyző Neuralinknél egy köztes interfészt fejlesztenek az agyunk és a számítógép közé, melyen keresztül szoftverek kezelésére és a mesterséges intelligencia használatára is képessé válik az emberi agy.
Tavaly júliusban a Neuralink bemutatott egy olyan robotot, amely ultravékony, 60 mikrométeres (0,06 milliméter) szálakat képes beültetni az emberi agyba, képessé téve az alanyt arra, hogy a gondolataival irányítson egy rácsatlakoztatott számítógépet. A technológia embereken való alkalmazása egyelőre – bár elképzelhető, hogy csak rövid ideig – engedélyeztetések miatt várat magára, de patkányok esetében már kipróbált és biztonságosan működik. Musk szerint belátható időn belül emberek millió szeretnék majd az interfészt saját maguknak beültetni és szimbiózisba kerülne a mesterséges intelligenciával.
Hasonló interfészek kidolgozása már egy ideje terítéken van, de sikereket eddig leginkább – tekintettel a szervezet idegen objektumokat elutasító magatartására – testen kívüli megoldásokkal tudtak elérni. Az információátvitelt jelentősen felgyorsító, anyagtudományon és robotikai fejlesztéseken támaszkodó agyi beültetés lehetőségének felvillantása, ezért is rendkívüli eredmény a Neuralinktől.
Mit gondolsz a fenti tudományos kutatásokról, fejlődésről? Mit gondolsz, jó a Neuralink? A mozgásszervi problémáktól szenvedő betegek megsegítése óriási és hasznos lépés lehetne. Ugyanakkor, egy új képesség (pl. idegen nyelv) szoftverként az agyba feltöltése szerintem rengeteg kérdést vet fel: Mit kezdene az ember ennyi új információval? Mennyire válnánk kiszolgáltatottá a technológiának, az interface-nek? Mennyire lennénk önmagunk? Mennyire érezhetnénk biztonságban magunkat? Mi az én gondolatom és mi az az én egyáltalán?
Benned milyen kérdések merülnek fel?
Ha elsőként szeretnél értesülni legfrissebb blogbejegyzéseinkről, kövesd LinkedIn és Facebook oldalunkat!
Ha nem várod meg, amíg letölthető lesz a tudás, hanem inkább keresnél egy továbbfejlődést segítő munkát, nézz körbe ITT!
