Solutions Architect és Technical Architect: Részletes összehasonlítás

Kovács Olivér
2024. július 26.

Solutions architect és technical architect: ki mit csinál? Lássuk a különbségeket, hasonlóságokat, legfontosabb készségeket és a karrierutat!

More...

Érdekel a solutions architect és a technical architect szerepkörök közötti különbség? Ne keress tovább!

A solutions architect arra koncentrál, hogy a technológiát összehangolja az üzleti igényekkel, átfogó megoldásokat dolgozzon ki, amelyek konkrét kihívásokra adnak választ, miközben hidat képeznek a technikai és nem technikai érintettek között .

Ezzel szemben a technical architect a technológiai "hogyan" kérdésére keresi a választ, technikai döntéseket hoz a rendszerarchitektúrákról és a technológiai kiválasztásáról, és gondoskodik arról, hogy ezek a tervek zökkenőmentesen valósuljanak meg.

Bár mindkét szerepkör vitathatatlanul technikai, a solutions architect inkább arra törekszik, hogy a technológiát összehangolja az üzleti célokkal, míg a technical architect mélyebben belemerül a technológiai aspektusokba, hogy biztosítsa a rendszerek robusztusságát és skálázhatóságát.

solutions architect vs technical architect – Bluebird blog


Solutions Architect

Technical Architect

Fő tevékenység

- Az informatikai megoldásokat az üzleti igényekhez igazítja.

- Integrálja a megoldásokat a meglévő informatikai környezetbe.

- Technikai részletekre fókuszál. 

- Biztosítja az optimális és fenntartható műszaki döntéseket.

Felelőségi körök

- Lefordítja az üzleti követelményeket.

- Egységes informatikai megoldásokat tervez.

- Összeköti a technikai és nem technológiai szereplőket.

- Koordinálja a termékelőállítást.

- Irányítja a végrehajtást

- Műszaki terveket készít. 

- Biztosítja a műszaki megvalósíthatóságot.

- Tech stackeket ajánl.

- Műszaki szabványokat határoz meg.

- Kezeli a technikai kockázatokat.

Problémamegoldási módszertan

- Stratégiailag illeszkedik az üzlethez.

- Együttműködő kapcsolattartás az érintettek között.

-Műszaki szakértelemre támaszkodik. 

-Módszerességre, skálázhatóságra és karbantarthatóságra fókuszál.

Használt eszközök

- BPMN folyamatmodellezéshez.

- Döntési keretrendszerek. 

- Együttműködési eszközök, mint a Confluence.

- UML rendszermodellezéshez.
- Architecturális minták.
- Rendszerértékelési eszközök.


Solutions architect és. technical architect: Hasonlóságok a szerepkörök között

A solutions architectek és a technical architectek több hasonlóságot is mutatnak szerepeikből adódóan.

  1. 1
    Holisztikus szemlélet: Mindkét szerepkör széleskörű technológiai ismereteket igényel. Nem elég csak a  komponenseket látniuk, hanem azt is, hogyan illeszkednek ezek egységesen egymáshoz.
  2. 2
    Együttműködés a Stakeholderekkel: Gyakran működnek együtt különböző érintettekkel, az üzleti vezetőktől a fejlesztőkig, biztosítva, hogy a megoldás vagy terv megfeleljen minden résztvevő követelményeinek és korlátainak.
  3. 3
    Döntéshozatal: Mindkét munkakör jelentős szerepet játszik a fontos döntések meghozatalában. Bár a fókuszterületeik eltérők lehetnek, döntéseik közvetlen hatással vannak a projektek irányára.
  4. 4
    Folyamatos tanulás: A gyorsan változó technológiai környezet miatt lépést kell tartaniuk az új technológiákkal és legjobb gyakorlatokkal, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak.
  5. 5
    Problémamegoldás: Alapvetően mindkét szerepkör problémamegoldó. Kihívásokkal néznek szembe, legyenek azok üzleti vagy technikai jellegűek, és megtalálják a legjobb megoldást.

Bár alapvető felelősségeik és fókuszterületeik eltérnek, ezek a közös vonások abból erednek, hogy mindkét szerepkör célja hatékony, eredményes és koherens rendszerek tervezése


Solutions Architect Készségek és Tapasztalat

A Solutions Architectek legfontosabb feladata a technológiai stratégiákat összehangolása az üzleti igényekkel. Olyan átfogó megoldásokat terveznek, amelyek konkrét üzleti kihívásokra adnak választ, biztosítják a megvalósíthatóságot és használhatóságot különböző technológiai komponensek integrálásával. Hatáskörük túlmutat a technológián, feladataik holisztikus megközelítést követelnek az üzleti környezet és követelmények tekintetében. Ahhoz, hogy megértsék az igényeket és azokat érthető megoldásokra fordítsák le, gyakran lépnek kapcsolatba technikai és nem technikai érintettekkel egyaránt.

Íme a Solutions Architectek számára szükséges készségek és tapasztalatok:

  • Technológiai Értékelés: Képesség a technológiák kiértékelésére és kiválasztására, azok alkalmassága alapján az üzleti probléma megoldására és a meglévő technológiai környezetre.
  • Proof of Concept (PoC) Fejlesztés: Gyakran kapnak feladatot PoC-k létrehozására, hogy bemutassák egy megoldás működőképességét a teljes fejlesztés megkezdése előtt.
  • Üzleti Érzék: Bár a technikai tudás elengedhetetlen, az üzleti modell, a működés és a célok megértése nagyban befolyásolhatja a tervezett megoldások hatékonyságát.
  • Költség-haszon Elemzés: Képesség a technikai döntések pénzügyi következményeinek értékelésére, biztosítva, hogy a megoldás költséghatékony legyen.
  • Biztonsági Szempontok: Biztosítják, hogy a tervezett megoldás megfeleljen az iparági és szabályozási előírásoknak, és ellenálljon a potenciális biztonsági fenyegetéseknek.

Technical Architect Készségek és Tapasztalat

A Technical Architectek mélyebben belemerülnek a megoldások technológiai aspektusaiba, a "hogyan" kérdésére keresik a válasz. Feleadataik központjában a részletes technikai döntések állnak, mint például konkrét technológiák kiválasztása, technikai szabványok meghatározása és a rendszerarchitektúrák kidolgozása.

Bár szakértelmük szorosan kötődik a technológiai specifikációkhoz, elsősorban a szoftverfejlesztői és mérnöki csapatokkal működnek együtt, hogy biztosítsák a technikai tervek helyes megvalósítását és a legjobb gyakorlatok betartását.

Íme a Technical Architectek számára szükséges készségek és tapasztalatok:

  • Mélyreható technológiai ismeretek: Alapos ismeretek a különböző technológiák, programozási nyelvek, keretrendszerek és eszközök terén melyek lehetővé teszik a részletes hibakeresést és tervezést
  • Prototípus készítés: Képesség új architektúrák vagy megoldások gyors prototípusának elkészítésére a technikai megvalósíthatóság igazolása érdekében.
  • Dokumentáció: Jártasság a rendszertervek, architektúra döntések és API specifikációk dokumentálásában, biztosítva, hogy a fejlesztői csapatok világos útmutatást kapjanak.
  • Integrációs Szakértelem: Mikroszolgáltatások és elosztott architektúrák elterjedésével kulcsfontosságú a különböző rendszerek és szolgáltatások zökkenőmentes integrációjában szerzett tapasztalat.
  • Mentorálás és Vezetés: Gyakran felelősek junior architect-ek és fejlesztők irányításáért, biztosítva a legjobb gyakorlatok követését.

Solutions architect és technical architect: Kulcsszerepek fintech projektekben

Rendszertervezés és stratégia:

A solutions architectek magas szintű tervezéssel foglalkoznak és biztosítják az üzleti célokkal való összhangot, míg a technical architectek a részletes technikai tervezésre és a választott technológiák megbízhatóságára összpontosítanak.

Integráció és megfelelés:

A solutions architectek a magas szintű integrációkat és az üzleti igényeket célozzák meg, míg a technical architectek a technikai megfelelőségre és az iparági szabványok betartására helyezik a hangsúlyt.

Innováció és megvalósítás:

A solutions architectek innovatív megoldások ötletelésében és tervezésében játszanak kulcsszerepet, a technical architectek pedig a tényleges megvalósításra és technikai megközelítések bevezetésére koncentrálnak.

Együttműködés és kommunikáció:

A solutions architectek üzleti érintettekkel lépnek kapcsolatba, míg a technical architectek a fejlesztői csapatokkal való szoros együttműködés mellett az üzleti érintettekkel is kapcsolatban állnak.


Solutions Architect vs. Technical Architect: Karrier Fejlődés

Fontos megjegyezni, hogy a pozíciók megnevezése cégenként eltérhet.

A szakemberek különböző háttérrel léphetnek be a solutions vagy technical architect szerepkörbe. Néhányan nem technikai szerepekből, például üzleti elemzői vagy projektmenedzseri pozíciókból indulnak, és idővel megszerzik a szükséges technikai és stratégiai tudást.

Mások specializált területekről, mint adatbázis-adminisztráció, kiberbiztonság vagy szakterületi tanácsadás, érkezhetnek.

Minden architect közös vonása, hogy a technikai tudást képesek egy szélesebb üzleti vagy rendszerperspektívával egyesíteni.

Solutions architects karrierlépcsők

  1. 1
    Solutions Architect: Komplex megoldások tervezése és integrálása, kapcsolatot tart az üzleti és technikai csapatok között, és konkrét szervezeti igényeket kezel.
  2. 2
    Senior Solutions Architect: Nagyobb projektek vezetése, az üzleti technológiai stratégia alakítása, valamint kezdő architect-ek mentorálása.
  3. 3
    Lead/Chief Solutions Architect: Ebben a vezetői szerepben architect csapatokat irányítanak, stratégiai döntéseket hoznak a technológiáról, és meghatározzák az átfogó megoldási stratégiát.

Technical architects karrierlépcsők

  1. 1
    Technical Architect: Szoftverrendszerek architektúrájának tervezése, felülvizsgálata és irányítása, biztosítva, hogy azok megfeleljenek az üzleti követelményeknek.
  2. 2
    Senior/Chief Technical Architect: Kritikus architekturális projektek vezetése, a rendszer megbízhatóságának biztosítása, valamint a technikai stratégia irányítása különböző projektek vagy osztályok között.

Mind a Solutions, mind a Technical Architectek különböző szakterületekre specializálódnak, az adott szervezet és szakterület igényei szerint.

Például, egyes Solutions Architectek vállalati stratégiákra vagy specifikus iparágakra koncentrálnak, míg a Technical Architectek olyan területekre szakosodhatnak, mint az infrastruktúra, szoftvertervezés vagy biztonság. Ahogy a technológia fejlődik, ezek a szerepek folyamatosan alkalmazkodnak és új specializációkat kínálnak.

Ezen a területen egyes architectek technológiai és üzleti ismereteiket stratégiai szerepkörökbe is átvihetik, mint a CTO (Chief Technology Officer) vagy CIO (Chief Information Officer). Mások tanácsadói szerepköröket választhatnak, hogy szakértelmükkel más vállalkozásokat támogassanak.


Gyakran Ismételt Kérdések

Hány év tapasztalat szükséges általában ahhoz, hogy valaki solution architect legyen?

Solution architecteknek általában 5-10 év szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie olyan területeken, mint a szoftverfejlesztés, rendszermérnökség vagy IT tanácsadás. Ez biztosítja, hogy széleskörű ismereteik legyenek a technológiai megoldásokról és az üzleti igényekről. Azonban ez az elvárás iparáganként és cégméretenként változhat, és a tapasztalat minősége és a releváns technológiákban szerzett szakértelem is fontos tényezők.

Mi a megszokott munkatapasztalati háttér egy technical architect számára?

Általában 5-10 év technikai szerepkörökben eltöltött idő a gyakori, ez lehet szoftverfejlesztő, rendszergazda vagy DevOps mérnök pozíció is. Ez a gyakorlati tapasztalat elengedhetetlen a rendszerek tervezésével és integrációjával kapcsolatos döntések meghozatalához. Ahogy ez a solution architect esetében is, a pontos időtartam iparágtól és egyéb változóktól függ, de a tapasztalat mélysége és relevanciája a legfontosabb.

Szükséges-e kódolási tapasztalat ezekben a szerepekben?

Igen, mindkét szerepnek előnyös a kódolási tapasztalat. A solution architect gyakran rendelkezik alapvető kódolási ismeretekkel, amelyek lehetővé teszik számukra a technikai kihívások megértését, bár ritkán kódolnak a munkájuk során.

Ezzel szemben a technical architectek gyakran mélyebb, gyakorlati kódolási tapasztalattal rendelkezik, amely lehetővé teszi számukra a rendszerek tervezésével kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalát, és időnként közvetlenül is hozzájárulnak a kódolási feladatokhoz, különösen a projekt kezdeti szakaszában.

Melyik szerep ügyfél-orientáltabb?

Mindkét szerep kapcsolatba léphet ügyfelekkel vagy Stakeholderekkel, a solution architect általában gyakrabban végez ügyfél-orientált feladatokat. Ők közvetítenek a technikai csapat és az ügyfél között, hogy a megoldások megfeleljenek az üzleti céloknak.

Kinek van általában szélesebb körű ismerete az iparág-specifikus kihívásokról?

A solution architect általában szélesebb körű ismeretekkel rendelkezik az iparág-specifikus kihívásokról. Ők olyan megoldásokat terveznek, amelyek az egészségügy, pénzügy vagy e-kereskedelem egyedi igényeit célozzák meg.

Melyik szerep mélyül el jobban a szoftver és hardver részleteiben?

A technical architect mélyebben foglalkozik a szoftver és hardver részleteivel. Elsődleges feladatuk a megoldások technikai tervezése, megvalósítása és optimalizálása.

Ki vesz részt inkább a technológia kiválasztásával kapcsolatos döntéshozatalban?

Bár mindkét szerep hozzájárul, a technical architect gyakran jelentősebb szerepet játszik a technológia kiválasztásában, biztosítva, hogy a választott technológia összhangban legyen az építészeti vízióval és tervezéssel.

Át tud-e lépni egy solution architect technical architect szerepkörbe, és fordítva?

Igen, az átmenet a két szerep között lehetséges, különösen, ha a szakember erős alapokkal rendelkezik mind az üzleti, mind a technikai szempontok terén. Az átállás azonban fókuszált továbbképzést igényel az adott területen, ahova átlépni készül.

Hogyan viszonyulnak egymáshoz a fizetések?

Ez nagyban függ a helyszíntől, cégmérettől és egyéni tapasztalattól, de mindkét szerep általában jól megfizetett, mivel jelentős szerepet játszanak a projektek sikerében. A fizetési különbségek gyakran inkább a tapasztalat, a helyszín és a cégméret függvényei, mint a konkrét munkaköré.


Ha vállalatod belső állományába IT szakembert keresel, akkor munkaerő-közvetítés szolgáltatás keretében tudunk segíteni. neked. Amennyiben projektedre keresel speciális szaktudással rendelkező IT szakértőt vagy erőforrás-hiánnyal rendelkezel, akkor szólj nekünk és IT contracting szolgáltatásunk keretében elvégezzük a szoftverfejlesztési-, tesztelési-, üzleti elemzési-, üzemeltetési-, vagy akár DevOps feladatokat is! 

Hogy elsőként értesülj legújabb blogbejegyzéseinkről, kövess minket a LinkedInen és a Facebookon!


Kapcsolódó blogtartalmaink

Success message!
Warning message!
Error message!