Robotok teljes arzenálja készül: Sophia, a Boston Dynamics robotkutyája, Puli Holdi Vízszimatoló és sokan mások. Mutatjuk a jövőt!
More...
Humanoid betegápolók, kódírás nélkül programozható gépi kollégák, robotfarmerek és -kutyák – a járvány után a munka világa sem lesz a régi, az új normalitásban mindannyian egyre többet dolgozunk majd robotokkal. Az ember versenyképes marad, de új feladatokat kap, amelyek ellátásához új képességekre lesz szüksége.
Mind fontosabb szerephez jutnak a robotok már jelenleg is a koronavírus járvány elleni küzdelemben. A Blue Ocean Robotics önvezérlő fertőtlenítő robotja, az UVD például a betegszobákat és műtőket járva ibolyántúli sugarakkal – kis hullámhosszú UV-C fénnyel – tíz percen belül megöli a felületeken tanyázó vírusok és a baktériumok 99,99 százalékát. A sugárzás veszélyes, rákkeltő hatású, ezért az UVD automatikusan lekapcsolja fényforrását, ha észleli, hogy ember lép az éppen fertőtlenített helyiségbe.
Együttműködő (kollaboratív) szolgáltató robotként az UVD a kórházakon túl irodaházakban, bevásárló-központokban, iskolákban, repülőtereken és gyárakban is segíti a takarító személyzet munkáját a világ negyven országában. Keresettségét érzékelteti, hogy a dán gyártó eladásai évi 400 százalékkal nőttek az utóbbi két évben.
A Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics, IFR) előrejelzése szerint a munkába állított ipari robotok száma is gyors ütemben nő világszerte – jövőre már megközelítheti a 4 milliót –, mivel a gyártás automatizálása kulcsszerepet kap a COVID-19 pandémia utáni gazdaság fellendítésében.
Ugyanakkor a robotok masírozása új követelményeket támaszt az emberi munkaerővel szemben is. A hiedelmekkel ellentétben a gépek nem fogják elvenni a kenyerünket, az emberi munka továbbra is versenyképes marad, de robotokkal fogunk együtt dolgozni, amihez új képességeket kell elsajátítanunk – és a piaci adatokból ítélve ezen a téren nehezebb lépést tartani a technológia fejlődésével.
Szexi robotok a logisztikában
Az IFR éves jelentése (World Robotics 2020 Industrial Robots) szerint a világ gyáraiban 2,7 millió ipari robot dolgozott 2019-ben, ami 12 százalékos bővülést mutat az azt megelőző évhez képest. Öt év alatt, 2014 és 2019 között világszinten mintegy 85 százalékkal nőtt a munkába állított ipari robotok száma, ami az automatizálás és az okosgyártás térhódítását igazi sikertörténetté teszi.
Továbbra is Ázsia és azon belül Kína az ipari robotok legnagyobb piaca – a távol-keleti országban 21 százalékkal 783 ezerre emelkedett a bevezetett gépek darabszáma, míg a második helyen álló Japánban a világpiaci átlaggal megegyező bővüléssel 355 ezerre kerekedett ez a szám. Európában 2019-ben jóval visszafogottabb ütemű, 7 százalékos volt a növekedés, az itt dolgozó ipari robotok tábora 580 ezer darabos. A gépek zömét, 221 és fél ezer egységet Németország vezette be, háromszor annyit, mint Olaszország, és ötször többet, mint Franciaország. Az IFR jelentéséből kiderül ugyanakkor az is, hogy ipari kategóriában a robotsűrűség a világ régiói közül Európában a legnagyobb – térségünk gyártóiparában ugyanis 10 ezer alkalmazottra már 114 gépi kolléga jut.
Az értékesített professzionális szolgáltató robotok piaca értékalapon 32 százalékkal 11,2 milliárd dollárra nőtt világszinten 2019-ben. Az IFR szerint a világjárvány hatására a bővülés minden bizonnyal ennél is nagyobb lendületet vett a múlt évben, mivel az egészségügyben, a gyárak és raktárak logisztikai megoldásaiban, a kézbesítésben és más területeken alkalmazott robotok is ebbe a kategóriába tartoznak, és 2020-ban keresettebbek voltak a piacon, mint valaha.
A piac értékének közel felét (47 százalékát) az egészségügyi robotok adják, ami elsősorban a kategória legdrágább képviselőinek számító automatizált sebészeti rendszereknek tudható be. Az egészségügyi robotok eladásai jövőre akár megduplázódhatnak, és elérhetik a 11,3 milliárd dollárt, prognosztizálja az IFR, és a potenciál szempontjából külön figyelemre méltó, hogy mintegy 90 százalékukat jelenleg amerikai és európai gyártók szállítják.
Több mint kétszeresére, éves alapon 110 százalékkal bővült a logisztikai robotok piaca 2019-ben, értéke így elérte az 1,9 milliárd dollárt. Napi 24 órás működés mellett a logisztikai robotok 2-3 éven belüli, gyakran még ennél is gyorsabb beruházásmegtérülést hoznak a vállalatoknak. Tizenöt éves élettartamuk alatt az üzemeltetési költség az éves beruházás 5 százaléka körül alakul, és a legfejlettebb rendszerek rendelkezésre állása eléri vagy meghaladja a 98 százalékot, ami nagy vonzerővel bír, és gyorsan növeli rajongótáborukat.
Még könnyebbé teszik az automatizálást a vállalatoknak a Robotics-as-a-Service (RaaS) üzleti modellben, szolgáltatásként használható robotok. A modell lényege, hogy a felhasználóknak sem a hardver beszerzésébe, sem a gépek üzemeltetéséhez szükséges szakértelem házon belüli kiépítésébe nem kell beruházniuk, mert mindezt jól tervezhető díjköltség mellett, a szolgáltatáscsomag részeként megkapják.
A terepi szolgáltatásokban, például a mezőgazdaságban, a tejtermelésben és az állattenyésztésben alkalmazott professzionális szolgáltató robotok piaca viszont mindössze 3 százalékkal nőtt a jelentett időszakban, bár értéke elérte az 1,3 milliárd dollárt. Az IFR szerint a COVID-19 pandémia hatása a továbbiakban jelentős bővülést hozhat ezen a téren. Az utazási korlátozások miatt otthon maradó kelet-európai idénymunkásokat a nyugat-európai farmerek várhatóan mezőgazdasági robotokkal is pótolni próbálják, így azok piaca évi 30 százalékkal vagy még annál is gyorsabban nőhet.
Sophia és Spot, a humanoid és a robotkutya
Tavaly nyáron hozta forgalomba ikonikus robotkutyáját a Boston Dynamics az Egyesült Államokban, majd az értékesítést szeptemberben az Európai Unióra, az Egyesült Királyságra és Kanadára is kiterjesztette, novemberben pedig megjelent a Spot 2.1-es kiadása is.
A Spothoz hasonló mobil robotok, amelyek a legváltozatosabb terepi körülmények között is élőlényeket idéző agilitással mozognak, teljesen új szintre emelik a helyszíni adatgyűjtést, és új távlatokat nyitnak az analitikában és az adatvezérelt alkalmazásokban a kritikus infrastruktúrák felügyeletétől kezdve a tudományos kutatáson, katasztrófa-elhárításon és telemedicinán át a közrendvédelemig, vagy akár az előadó-művészetig.
A robotkutya 2.1-es kiadása többek között megkönnyíti a felhasználóknak saját szenzoraik csatlakoztatását, az adatgyűjtés munkafolyamatának automatizálását, az érzékelőkkel gyűjtött adatok összefüggésbe helyezését és elemzésre történő továbbítását más rendszerekbe.
Az idei év első felében indulhat Sophia, a Hanson Robotics humanoid robotjának tömeggyártása, adta hírül a Reuters januárban. A 2016-ban bemutatott humanoid eddigi példányai még kézműves módszerekkel készültek, de a hongkongi gyártó szerint a világjárvány hatására meredeken felívelhet a kereslet, ezért felkészült a gyártás akár ezres darabszámú felméretezésére.
A hiperrealisztikus megjelenésű, interakcióiban emberszerűen viselkedő és egyszerűbb témákról elcsevegő Sophia társasági robotként magányos, elszigetelten élő emberek, például idősek vagy betegek életminőségén javíthat, de az egészségügyön túl a kereskedelemben, a légi közlekedésben és a turizmusban is segíthet megőrizni az emberek egészségét és biztonságát.
Veszély esetén kinyújtott lábaival kerék alakját veszi fel a marokkói sivatagban hat éve felfedezett pók (Cebrennus rechenbergi), hogy a mászásnál lényegesen nagyobb sebességre kapcsolva biztonságba gördüljön.
A Yale Egyetem kutatói is olyan robotot készítettek, amely alakváltással alkalmazkodik környezetéhez, és jelenleg okosanyagokkal kísérleteznek a Transformers-filmeket idéző képesség továbbfejlesztéséhez. A cigánykerekező pók egyébként a FESTO-t is megihlette, a gyártó BionicWheelBot bionikus kerékrobotja pontosan arra képes, amire neve utal – lábaiból kereket formáz, hogy lépegetésből gurulásba váltson.
Az akadémiai szféra számos más szereplője is kísérletezik alakváltó robotokkal. A Stanford Egyetem kutatói például puhatestű robotot készítettek, amelynek lufiszerűen felfújható, hosszan elnyúló, henger alakú törzsén a legegyszerűbb kiépítésben három gép mozog, és hajtogatással állítja elő a különböző oldalhosszúságú háromszögeket. Több háromszögű alapmodul összekapcsolásával a robot komplex alakzatokat vehet fel, és akár mászva, akár gurulva is helyet tud változtatni.
A NASA Jet Propulsion Laboratory mérnökei pedig Shapeshifter néven fejlesztenek olyan apró, guruló, repülő, lebegő és úszó robotokat, amelyek rajokba rendezik magukat, hogy dinamikus alakváltásra képes járműveket hozzanak létre idegen világok felfedezéséhez.
Bár nem alakváltó, de lábkerekeken közlekedik a magyar Puli Space Technologies holdjáró robotja is, amely 2010-től vett részt a Google Lunar XPRIZE versenyében. Az űrrobotikában érdekelt start-up a Puli Holdi Vízszimatoló (PLWS) mérőeszköz tervével idén januárban 225 ezer dolláros támogatást nyert a további fejlesztéshez az amerikai űrügynökség Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét elnevezésű versenyének újabb fordulójában.
Automatizált nemzetek – tudás, készség és toborzás
Okulva a járványhelyzet tapasztalataiból a vállalatok világszerte újraértékelik ellátási láncaikat, üzleti modelljeiket és működésüket, a munkavégzés formáit, ezért várható, hogy az automatizálás, a robotok térhódítása továbbgyorsul a gyárakban, az irodai folyamatokban és a terepi szolgáltatások terén egyaránt. A technológia önmagában azonban aligha adhat megoldást, ha bevezetéséhez, üzemeltetéséhez, támogatásához és napi használatához hiányzik a hozzáértő és rátermett emberi munkaerő.
Az Economist Intelligence Unit jelentése (Automation Readiness Index) szerint 2020-ra azonban mindössze négy ország készítette fel oktatási rendszerét kellő mértékben az automatizált gazdaság kihívásainak megválaszolására.
Élcsapatukat az értékelés szerint Dél-Korea vezeti, majd sorrendben Észtország, Szingapúr és Németország következik. Japán az Egyesült Államok és Franciaország oktatási rendszere fejlett, Kínáé fejlődő minősítést kapott. Az elemző szerint a kormányoknak a jobb felkészüléshez behatóbban kell tanulmányozniuk az oktatás és az automatizáció kapcsolatát, párbeszédet kezdeniük minden érintett féllel, és bekapcsolódniuk a nemzetközi tudáscserébe.
Mindez időbe fog telni, amire a vállalatok nem várhatnak. Ha nem találnak képzett és tapasztalt munkaerőt a meghirdetett pozíciókba, akkor rövid távon megoldást jelenthet számukra, ha a toborzás menetén változtatva a potenciált keresik a jelentkezőkben, olyan adottságokat és képességeket, amelyek birtokában gyorsan elsajátíthatják a munkakör betöltéséhez szükséges tudást. A robottechnológia szállítói is támogatják a munkaerő ilyen gyakorlatorientált oktatását.
A gazdaság, a társadalom egészének azonban hosszú távon is jól működő megoldást kell találnia a jövő munkaerejének felkészítésére. Dr. Susanne Bieller, az IFR főtitkára szerint ezt nem lehet elég korán kezdeni, már az általános iskolában hozzá kell látni, majd a középiskolában is folytatni, és olyan tanterveket kidolgozni, amelyek a technológiai ismeretek és digitális készségek mellett a hasonlóan fontos kognitív és problémamegoldó képességek fejlesztésére is hangsúlyt helyeznek.
Ha a blogbejegyzéseinkről mindig elsőként akarsz értesülni, kövess minket LinkedInen és Facebookon is!
