Robot vagy ember? Vezetői döntések az AI korszakában

[tcb_post_custom_external data-field-type=video data-id=acf_youtube_url data-type=youtube data-query=?rel=0&modestbranding=1&controls=0&showinfo=1&fs=1&wmode=transparent data-cookie=undefined]

Dátum: 2026.04.22.

Vendég: Körömi János

INFUZE Robotics ügyvezető igazgató

A Bluebird Podcast epizódjában a mesterséges intelligencia és a robotika üzleti hatásai kerülnek fókuszba. Vendégünk Körömi János, az INFUZE Robotics ügyvezetője, aki első kézből látja, hogyan jelennek meg a humanoid robotok a vállalatok mindennapjaiban. Az epizódban arról beszélgetünk, mit jelent ez a vezetők számára, és hogyan változik meg a döntéshozatal az AI korszakában – egyre aktuálisabb kérdésekkel a vállalati működésben.

Amikor a technológiai fejlődés ütemét és irányát vizsgáljuk a 21. században, gyakran hajlamosak vagyunk csak a képernyők mögött zajló szoftveres folyamatokra vagy a felhőalapú szolgáltatásokra fókuszálni. A Bluebird Podcast legújabb adása azonban kilép a virtuális térből, és a fizikai robotika lenyűgöző világába kalauzolja el a hallgatókat, ahol a bitek és bájtok helyét a motorok és szenzorok veszik át. A beszélgetés során kiderült, hogy a robotok már nem csupán a távoli jövő ígéretei vagy a sci-fi filmek látványos kellékei, hanem a jelenkor üzleti valósága, amely alapjaiban írja felül a termelésről és a logisztikáról alkotott képünket. Körömi János szakmai háttere rendkívül izgalmas és tanulságos narratív ívet rajzol fel minden fejlődni vágyó szakember számára: művészettörténészként és kommunikációs szakemberként indult el az útján, majd a marketing és a PR világán keresztül jutott el a legmodernebb, határterületi technológiákig, bebizonyítva, hogy a kíváncsiság és a folyamatos tanulás minden akadályt legyőz.

A nagy szakmai fordulópontot egy egyszerű, látszólag jelentéktelen 2017-es karácsonyi ajándékvásárlás hozta el János életébe, amikor egy kisméretű, hobbicélú drón felkeltette az érdeklődését és a technológiai kíváncsiságát. Bár korábban nem volt mélyebb műszaki kötődése, János autodidakta módon, szinte kizárólag angol nyelvű külföldi szakirodalmakból és kutatásokból mélyedt el az eszközök működésében, felismerve a drónokban rejlő hatalmas kereskedelmi potenciált és üzleti értéket. Bár a kezdeti üzleti tervek az ingatlanpiaci felmérésekre és a térképészeti feladatokra fókuszáltak, a piaci kereslet végül a mezőgazdaság, azon belül is a permetező drónok innovatív felhasználása felé terelte a gyorsan fejlődő vállalkozását. Ez a rendkívüli rugalmasság és a gyors adaptációs készség azóta is meghatározza a szakmai karrierjét, hiszen a levegőből a víz alatti drónokhoz, majd végül a szárazföldi robotikához és a humanoidokhoz vezetett az útja a nemzetközi piacon. 

A stúdióban egy különleges vendég is helyet kapott: Huba, egy humanoid robot. Huba egy Unitree G1-es modell, aki 137 centiméteres magasságával leginkább egy gyermek fizikai paramétereire emlékeztet. A robot megjelenése nem a véletlen műve; a gyártók kerülik a nagy formákat a társadalmi elfogadottság növelése érdekében. János kifejtette, hogy a korábbi, 180 centiméteres modellek félelmet váltanak ki, míg a kisebb kialakítás segíti a bizalomépítést a közösségekben. 

Mérnöki szempontból Huba csúcskategóriás megoldás, amely 23 szabadságfokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a gép teste 23 ponton képes hajlani a beépített elektromos motoroknak köszönhetően. A fejlesztések a komplexebb, 43 motorral felszerelt változatok felé mutatnak, fókuszálva a finommotoros mozgásokra. Huba csendben ült a felvétel alatt, de János megjegyezte, hogy alaphelyzetben 'szuszogna', hiszen a hűtőrendszer működése elkerülhetetlen fizikai zajjal jár.

Adódik a logikus kérdés minden szemlélőben: miért pont a humanoid forma bizonyul a leghatékonyabbnak, amikor annyi más hatékony mechanikai felépítés létezik? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: az egész emberi környezetet – a lépcsőfokok magasságát, a kilincsek elhelyezkedését, a lámpakapcsolók távolságát – alapvetően az emberi ergonómiára szabtuk az évezredek során. Sokkal költséghatékonyabb és gyorsabb egy olyan robotot fejleszteni, amely képes zökkenőmentesen illeszkedni ehhez a már meglévő világhoz, mint az összes gyárat, irodát és lakóépületet átalakítani a kerekeken guruló gépek kedvéért. A humanoid robotok így a legváltozatosabb és legszűkebb terepeken is képesek a hatékony navigációra, anélkül, hogy bármilyen speciális vagy drága kiegészítő infrastruktúrát igényelnének a munkavégzéshez.

A beszélgetés egyik legérdekesebb pszichológiai eleme a borzasztó völgy (angolul Uncanny Valley) jelenségének részletes elemzése volt, amely minden robotikai fejlesztőt foglalkoztat. Ez a tudományosan leírt hatás akkor lép fel, amikor egy technológiai eszköz vagy gép túlságosan hasonlít egy élőlényhez, de mégis jól érzékelhető rajta valamilyen apró, zavaró mesterkéltség. Ez a belső kognitív disszonancia gyakran ösztönös szorongást, félelmet vagy mély elutasítást vált ki a megfigyelőből, amit a vállalatvezetőknek tudatosan kezelniük kell a bevezetési folyamat során. János szerint kulcsfontosságú annak tudatosítása a dolgozókban, hogy a robot valójában csak egy lábakkal rendelkező számítógép, és az érzelmi reakcióinkat az ősi, túlélésre szakosodott ösztöneink irányítják a modern technológiával szemben.

Míg az ipari létesítmények és gyárak világa egy szigorúan sztenderdizált környezet, addig egy átlagos otthoni háztartás a robotok és a mesterséges intelligencia számára egy szinte átláthatatlan 'dzsungel'. Gondoljunk bele: egyetlen egyszerű kávéscsésze felismerése és helyes kezelése is hatalmas számítási kihívás egy gépnek: meg kell határozni az anyagát, hogy piszkos-e, van-e benne forró folyadék, és pontosan kié az adott tárgy. Ezek a komplex jelentésrétegek számunkra, emberek számára maguktól értetődőek, de a gépeknek hatalmas adatmennyiségre és világmodellekre van szükségük a helyes értelmezéshez és cselekvéshez. Emiatt a háztartási segítő robotok valódi, tömeges elterjedésére még néhány évet várni kell, de az ipari és logisztikai alkalmazások már most is kopogtatnak a vállalatok kapuin.

A jövőbeli áttörés kulcsa a fizikai mesterséges intelligencia és a tanítási folyamatok radikális felgyorsítása, amely már ma is zajlik a háttérben. A Budapesten is hamarosan induló új munkaállomásokon modern VR szemüvegek és mozgásérzékelők segítségével, úgynevezett teleoperációval tanítják be az új képességeket a robotoknak. Az ember által elvégzett finom mozdulatokat a rendszer rögzíti, majd szintetikus adatokkal és mesterséges mutációkkal többszörözi meg a szoftver, létrehozva egy stabil és megbízható új tudást. A technológia egyik legnagyobb üzleti előnye a szinte korlátlan skálázhatóság: amit egyetlen robot sikeresen megtanul, az egyetlen gombnyomással a világ összes azonos típusú gépére feltölthető és azonnal használható.

Az IT munkaerőpiac és a technológiai szektor számára ez a forradalom teljesen új típusú pozíciókat és speciális készségigényeket teremt a következő években. Egyre fontosabbá és keresettebbé válnak a VLA (Visual Language Action) modellekkel kapcsolatos ismeretek, amelyek a generatív nyelvi intelligenciát ültetik át a valós fizikai cselekvésbe és mozgásba. Emellett a rendkívül szigorú európai adatvédelmi szabályozások (GDPR) miatt felértékelődik az olyan fejlesztők munkája, akik képesek a felhőtől független, helyi (edge) futtatású algoritmusok optimalizálására és biztonságos üzemeltetésére. A Bluebird tapasztalatai és piaci elemzései is azt igazolják, hogy az AI-hoz kapcsolódó kompetenciák és a gépi tanulási szakértelem iránti kereslet exponenciálisan növekszik a hazai nagyvállalati szektorban is.

Magyarországon a robotika és a humanoid technológiák első számú felvevőpiacát jelenleg a progresszív egyetemek és kutatólaborok jelentik, ahol a jövő mérnökei mechatronikát és fizikát tanulnak ezeken az eszközökön. A versenyszférában azonban már most megjelentek az őrzés-védés és a telephelyfelügyelet területén bevetett robotkutyák, amelyek a monoton, unalmas vagy éppen veszélyes feladatokat veszik át az emberektől. A szoftveres háttér és a szenzorok összessége lehetővé teszi, hogy a gépek önállóan bejárják a kijelölt területeket, hőtérképeket és elemzéseket készítsenek, majd azonnal riasszák a kezelőszemélyzetet, ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak. A humanoid robotok előtt pedig a modern gyártósorok végi komplex csomagolási, válogatási és precíziós anyagmozgatási feladatok nyitják meg az utat a közeljövőben.

Házigazda

Réfi Veronika, a Bluebird vezérigazgatója.

Veronika a Bluebird CEO-ja, a podcast-sorozatban olyan döntéshozókkal beszélget, akik nap mint nap emberekről és a jövőről hoznak felelősségteljes döntéseket. Célja, hogy közelebb hozza a vezetői gondolkodásmódot: megmutassa a sikerek mögötti dilemmákat, a bizonytalanságot, és azokat a tapasztalatokat, amelyekből más vezetők is tanulhatnak.

A Bluebird több mint 200 IT és HR szakemberrel dolgozik, és 7 napon belüli jelöltküldést vállal ügyfeleinek legyen szó szoftverfejlesztőről, mérnökről, projektvezetőről, vagy más iparági szakemberekről.

Főbb szolgáltatások: IT fejvadászcontractingmunkaerő-közvetítésszoftverfejlesztés.

Kapcsolat: Réfi Veronika LinkedIn oldala

A döntéshozók és vállalatvezetők számára a legfontosabb stratégiai tanulság, hogy a robotika jelenleg az idővásárlásról és a technológiai tudás (know-how) felhalmozásáról szól. Szakmailag nem várható el, hogy egy ilyen gép a dobozból kivéve az első perctől kezdve hatalmas pénzügyi megtérülést hozzon; a belső szakértelem kiépítése házon belül elengedhetetlen a későbbi, tömeges felskálázáshoz és sikerhez. A vezetőknek úgy kell tekinteniük egy humanoid robotra ebben a fázisban, mint egy rendkívül ígéretes, folyamatosan fejlődő 'gyakornokra', akinek a képességei azonban digitálisan pillanatok alatt sokszorozhatók. Az innovációra nyitott menedzsment és az agilis vállalati kultúra számára ez a korszak nem fenyegetést, hanem egy soha vissza nem térő, hatalmas piaci versenyelőnyt hordoz magában.

A távolabbi jövőben akár a klasszikus irodai környezetben is megjelenhetnek a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldások, bár valószínűleg itt nem a fizikai humanoid forma lesz a domináns. Sokkal inkább a digitális avatarok, a személyre szabott hangalapú asszisztensek és az önálló AI-ágensek vehetik át a napi rutinfeladatokat vagy az adminisztratív jellegű meetingek unalmas kezelését. Ez a folyamat azonban elkerülhetetlenül komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel: hol húzódik a pontos határ az emberi tudat és a gép között, és mi lesz a munka valódi értelme egy teljesen automatizált világban? Az univerzális alapjövedelem bevezetése és a társadalmi felelősségvállalás új szintjei olyan témák, amelyek megkerülhetetlenné válnak a döntéshozók és a jogalkotók számára a következő évtized során.

A mesterséges intelligencia és a robotikai forradalom sikeres megvalósítása nemcsak a drága gépek beszerzéséről, hanem elsősorban a megfelelő szakértelem biztosításáról és a humán tőkéről szól. A Bluebirdnél mi naprakészen követjük a trendeket, és pontosan értjük azokat a munkaerőpiaci kihívásokat, amelyekkel a cégeknek szembe kell nézniük az AI-alapú fejlesztések és integrációk során. Ha a te vállalatodnak is szüksége van olyan magasan képzett IT szakemberekre, akik otthonosan mozognak a generatív modellek, az adatelemzés vagy a komplex beágyazott rendszerek világában, akkor a professzionális IT toborzás és a rugalmas IT contracting szolgáltatásaink jelentik a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldást a növekedéshez. Segítünk megtalálni azokat a ritka tehetségeket, akik képesek a legújabb technológiát valódi, mérhető üzleti értékké és profittá formálni a mindennapi működés során. Ha tovább olvasnál arról, hogyan segítjük partnereinket a gyors és rugalmas szakember-ellátásban az innovatív projektekhez, látogass el a részletes IT contracting szolgáltatási oldalunkra!

Záró gondolat

A robotika és az emberi munka kapcsolata egy teljesen új, izgalmas szakaszba lépett az emberiség történetében, ahol a siker és a túlélés kulcsa már nem a nyers erő vagy a múltbeli tudás, hanem a folyamatos alkalmazkodóképesség. Ahogy Körömi János is hangsúlyozta a beszélgetés végén, nem a legokosabb vagy a legerősebb egyén marad életben a változó világban, hanem az, aki a leggyorsabban és legrugalmasabban képes reagálni az új környezeti kihívásokra. A Bluebird Podcast küldetése, hogy ezekkel a mélyreható és őszinte szakmai beszélgetésekkel segítse a hazai vezetőket a tájékozódásban és a jövőálló üzleti döntések felelősségteljes meghozatalában. A robotok nem az ellenségeink, akik elveszik a munkánkat, hanem a legfejlettebb eszközeink, amelyekkel új szintre emelhetjük a hatékonyságot, a biztonságot és az emberi kreativitás szárnyalását.

Hallgasd meg, ha érdekel:

  • Miért válik a robotika és az automatizáció tudatos vezetői döntéssé, és miért nem szabad csupán múló technológiai 'hype'-ként kezelni a humanoidokat az ipari környezetben.
  • Hogyan építette fel Körömi János a sikeres drónos és robotikai karrierjét művészettörténeti alapokról indulva, kizárólag a kíváncsiságra és az autodidakta tanulásra építve.
  • Milyen konkrét fizikai és technikai paraméterekkel rendelkezik Huba, és miért kritikus a barátságos gyermek méret a társadalmi elfogadottság és a bizalom elnyerése érdekében.
  • Hogyan zajlik a robotok modern, VR-alapú tanítása teleoperációval, és miért jelent ez forradalmi ugrást a képességek globális skálázhatóságában és a hatékony adatgyűjtésben.
  • Milyen közvetlen hatással van a robotika fejlődése a hazai IT álláspiacra, és miért lesz szükség tömegesen olyan szakemberekre, akik értik a VLA modellek és az edge computing működését.
  • Milyen mély etikai dilemmák és társadalmi változások várnak ránk a következő évtizedben, és hogyan alakíthatja át a robotika a munkáról és az emberi létről alkotott alapvető fogalmainkat.

A Bluebirdnél technológiai és IT szakemberek toborzásával és közvetítésével segítjük a vállalatokat abban, hogy lépést tartsanak a mesterséges intelligencia és a digitális transzformáció gyorsulásávalOlyan fejlesztőket, mérnököket és szakértőket kapcsolunk össze a cégekkel, akik nemcsak technológiát értenek, hanem üzleti problémákra is képesek megoldást adniHiszünk abban, hogy a jövő versenyelőnye a megfelelően kiválasztott tudásban és csapatokban rejlikÜgyfeleinket abban támogatjuk, hogy gyorsan és hatékonyan találják meg a hiányzó kompetenciákat a kritikus projektekhezHa olyan partnert keresel, aki segít a technológiai növekedéshez szükséges szakemberek megtalálásában, a Bluebird természetes kiindulópont lehet.

Ajánlatkérés - scrum mastert kérek

Szakemberre van szükséged?

IT fejvadászat vagy IT contracting keretében 7 napon belül jelölteket küldünk neked: interjúztatva, CV-vel, bérsávval/napidíjjal!

Ha érdekel a téma, akkor olvasd el blog cikkünket arról, hogyan képzelte el Isaac Asimov a robotok világát és milyen etikai kérdéseket vet fel mindez a mai technológiai fejlődés fényében. 

Kapcsolódó podcast adásaink

30 évig a vezetői székben

2026.05.13.

A Bluebird Podcast legújabb epizódjában a vállalati transzformáció és a felsővezetői mentorálás kérdései kerülnek fókuszba. Vendégünk, Takács Zoltán stratégiai tanácsadó, aki olyan tapasztalatokat oszt meg, amelyek ritkán hallhatóak. Megvitatjuk, hogyan lehet egy szervezetet teljesen új pályára állítani, mit jelent a valódi döntési szabadság a multinacionális hierarchiában, és hogyan válik egy szakértőből hiteles, emberközpontú vezető.  30

TOVÁBB A TELJES EPIZÓDRA
Success message!
Warning message!
Error message!