Kiégés: könnyebb megelőzni, mint később kezelni

Bluebird
2021. szeptember 24.

Mi a kiégés, mik a szakaszai, és mit tehet ellene a szervezet és a munkavállaló? Olvasd el legújabb blogposztunkat, és tudj meg többet a kiégésről!

More...

Kiégés: mit tehet ellene a szervezet és a munkavállaló?

Míg a kiégés, a burnout korábban csak a menedzserek „kiváltsága” volt, mára gyakorlatilag bárki érintett lehet korra, nemre, foglalkozásra és társadalmi státuszra való tekintet nélkül. Noha a burnout bármelyik életterületet érintheti, e cikkünkben a munkahelyi-, a munkával kapcsolatos helyzetre koncentrálunk.

Mi a kiégés?

A fogalmat Herbert J. Freudenberger alkotta meg 1974-ben, ám a kiégés-szindróma az csak utóbbi évtizedekben került igazán a középpontba, viszont a pontos, a tünetegyüttest jól leíró definíció máig várta magára.

Amit viszont tudunk: a burnout olyan érzelmi, mentális és fizikai kimerülés, aminek fő kiváltó oka a hosszú távú és fokozott érzelmi megterhelés, krónikus stresszhatások során alakul ki.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) viszont – miközben érzékelte a helyzet súlyosságát és a kiégést felvette a betegségek listájára – előállt egy saját meghatározással is. Eszerint a burnout „sikeresen nem kezelt, krónikus munkahelyi stresszből fakadó szindróma”, ami a szervezet szerint csak munkahelyi környezeti hatások okán jelenthet meg, így a kifejezés az élet egyéb területein hivatalosan nem használható. Mindez persze egy érdekes kitétel, mert éppen a WHO egyik becslése alapján tudjuk: a kiégés az aktív élete során minden ötödik gyereket vagy tinédzsert, illetve minden negyedik felnőttet érint. Az viszont kétségtelen, hogy a burnout a 21. századi ember egyik legkomolyabb kihívásává nőtte ki magát.

A kiégés kapcsán nem egy hétfőről keddre végbemenő rapid változásról, hanem egy hosszabb, több szakaszra osztható folyamatról van szó, a kiváltó okai pedig az egyén (munkavállaló) és a szervezet szintjén meglévő kedvezőtlen, külső- és belső tényezők meglétében vagy akár együttállásában gyökeredznek.

Kiégés - Bluebird blog

A burnout szakaszai és jellemzőik a munkavállaló szintjén

1.

Az idealizmus szakasza: túlzott lelkesedés és a pozíció idealizálása, irreális célok kitűzése, intenzív kapcsolat ápolása a munkatársakkal.

2.

A realizmus szakasza: a pozitív visszajelzések jó hatással bírnak a kreativitásra és a hatékonyságra, erősítik a munkavállaló elkötelezettségét és lojalitását.

3.

A stagnálás szakasza: a lejtmenet kezdete, mivel egy idő után nem emelkedik a teljesítmény, megkezdődik a teljesítőképesség romlása, csökken a lelkesedés és a munkával kapcsolatos érdeklődés, a korábbi nyitott attitűd megváltozik.

4.

A frusztráció szakasza: a csökkenő teljesítményérzet ellensúlyozása érdekében megjelenik a tökéletesség hajszolása és a bizonyítási kényszer, ám a nagy igyekezet tovább rontja a teljesítményt, mindez pedig a munkavállaló életének egyéb területeitől veszi el a figyelmet és az energiát. Az egyre sokasodó, negatív megnyilvánulások jelzik a problémát.

5.

Az apátia szakasza, a „végállomás”: a dolgozó minden eszközt bevet, az ügyfelekkel való kommunikáció elkerülése érdekében, kórosan halogat, a feladatai elvégzésére nem vagy csak minimálisan és alacsony hatásfokkal képes, a segítő kezeket elutasítja, jelenét és jövőjét illetően is pesszimista.

A kiégés kiváltó okai: külső és belső tényezők

A burnout-ot kiváltó külső okok közé soroljuk a nagymértékű és folyamatos stresszhatásokat, az elégtelen munkakörülményeket, a teljesítménymérés hibáit, az elismerések és a pozitív visszajelzések hiányát.

Mindezek mellett a bizonytalanságérzet, a folyamatos alul- vagy túlterhelés, a túlzott személyes felelősség, a munkahelyi elvárások folyamatos változása, a betöltött pozíció- és a felelősségi körök tisztázatlansága is komoly veszélyt jelenthetnek.

S persze a kiváltó okok között megjelenhetnek konkrét emberi tényezők is, hiszen egy toxikus vezető vagy -kolléga, vagy akár a gyenge csapatkohézió szintén a burnout rizikófaktora lehetnek.

Ugyanakkor a betegség kialakulása mögött állhatnak egyedi, csak a kiégett kollégára jellemző, az ő személyiségéből fakadó tényezők is. Az adott munka- vagy pozíció túlidealizálása, a túlzott megfelelési vágy vagy maximalizmus, a saját erőforrások és teljesítőképesség nem reális felmérése, túlbecsülése is kiégéshez vezethetnek.

A különböző stresszforrások hatásai sajnos össze is adódhatnak, a betegségnek pedig számos tünete ismert.

A burnout tünetei sokrétűek és komolyan kell venni őket

A WHO a kiégés három legfőbb tüneteként az enerváltság és kimerültség értezét, a csökkentő hatékonyságot, valamint a munkától való mentális eltávolodást, a munkahellyel kapcsolatos negatív érzéseket és a cinikus attitűd megerősödését nevezte meg.

Viszont a kollégáktól való visszahúzódás és az ő eltávolodásuk, a velük való türelmetlenség, a munkával kapcsolatos folyamatos panaszkodás, valamint agresszív és destruktív viselkedés, így a konfliktusok szaporodása is gyanúra adhat okot.

Kiégés blog - Bluebird

Megelőzés és kezelés

Mint legtöbbször, most igaz: egyszerűbb, olcsóbb a problémát megelőzi, mint később azt kezelni. A megelőzés viszont csak akkor lehet igazán hatékony, ha a szervezet és a benne dolgozók együttesen tesznek egy egészséges- és támogató légkör megteremtéséért és fenntartásáért.

Csak jelezzük, hogy a csocsóasztal, a flipper tényleg jópofa dolgok, de a kiégést nem lehet velük sem megelőzni, sem kezelni. 

Egy preventív szemléletű szervezet többek között stabilan, pontosan meghatározott folyamatok mentén működik, ahol egyértelműek a pozíciókkal, szerepekkel és feladatokkal kapcsolatos elvárások és akár személyre szabottan is képes a kollégák motivációját felmérni és őket támogatni. A kiégés megelőzését szolgálják a tiszta emberi- és hierarchikus viszonyok és a nyílt kommunikáció is.

A prevenciós eszközök közé sorolhatjuk a szakmai tréningeket is, amelyek nem csupán az információk átadását szolgálják, hanem közelebb hozzák egymáshoz a kollégákat, ezáltal erősítve a csapattagok egymáshoz való érzelmi kötődését, valamint a csapat, a munkahely érzelmi megtartó képességét is.

A relaxációs módszerek és kommunikációs technikák szakemberek segítségével történő elsajátítása szintén csökkenti a burnout kialakulásának az esélyét.

Különösen fontos, hogy mindenki számára adott legyen a lehetőség arra, hogy megfelelő körülmények között, akár coach vagy pszichológus támogatásával, és negatív következmények nélkül beszélhessen a problémáiról, frusztrációiról.

Viszont problémák minden szervezetben megjelenhetnek – és meg is jelennek – így a folyamatos mérés, monitorozás is a megelőzést szolgálja, amik segítenek idejében beazonosítani a kiégést katalizáló tényezőket. Mint látjuk, a kiégés jóval több egyszerű fáradtságnál, tehát a gyógyuláshoz az okok pontos feltárására, hosszú időre és szakemberek – pszichológusok, terapeuták – segítségére van szükség.

Kiégés és a home office

Paradox módon a kiégéshez nem szükséges „a” munkahely, kiváltó oka lehet akár a tartós home office is, márpedig az elmúlt több mint másfél esztendő milliókat kényszerített a nappalijukba, akár a gyerekkel is összezárva, e szerepkihívások pedig együttesen is nagyon megterhelőek lehetnek.

Olyanok is a lakásukba szorultak, akik személyiségük, szociális igényeik vagy munkastílusuk miatt egyszerűen jobban érzik magukat és hatékonyabban tudnak dolgozni a nagyfokú személyesség mellett. Jelezzük: személyiségvonásról, kapcsolódási igényről van szó s nem a felügyeletet igénylő attitűdről.

Viszont a tartós home office-ban egy jól felépített napi- vagy hetirend hiányában gyorsan összemosódnak a terek és az idő is strukturálatlanná válik. A végtelenített pizsamaparti, a munka- és a privát idő összemosódása, az ad hoc ebédidők, a folyamatos készenlét kényszere és az „én becsületesen dolgozom itthon is, főnök!” bizonygatása főleg gyerekek mellett gyorsan kimeríti az embert és vezethet burnout-hoz.

Az egyéni felelősség kérdése

Persze még egy empatikus vezetőtől (https://bluebird.hu/az-empatikus-vezetoke-a-jovo/) sem várható el, hogy főleg távmunka esetében ránézésre képet kapjon a kollégák mentális-fizikai állapotáról. Tehát mit sem ér a munkáltatói igyekezet a dolgozók tudatossága és a kiégés elkerülését célzó életmódja nélkül.

Egy önmagáért felelős ember képes a mentális egészsége megőrzésére is, nézzünk meg néhány lehetőséget:

  • a foglalkozás, szakma tudatos, a képességek és a motiváció szerinti megválasztása.
  • rendszeres szabadnapok.
  • munka-magánélet egyensúlyra való törekvés.
  • az énidő rendszeres biztosítása.
  • az emberi kapcsolatok ápolása.
  • megfelelő minőségű és elegendő alvás.
  • rendszeres meditáció.
Bluebird blog - Kiégés

A kiégés nem csupán az egyénre és környezetére bír negatív hatással, az egészségügyi, társadalmi mellett komoly gazdasági következményei is vannak.

Noha a burnout-ban szenvedők pontos száma nem ismert, a munkával, munkahelyekkel kapcsolatos elégedettségi mérések árulkodóak. A megkérdezett dolgozók döntő többsége vagy elégedetlen, vagy akár már utálja is a munkáját.

A kiégés okozta károk pénzben is kifejezhetőek, hiszen a Psychiatric Times tudományos folyóirat korábbi becslése alapján a mentális zavarok kezelése – amibe beletartozik a burnout is – 2030-re 16 ezer milliárd dolláros költséget jelenthetnek a világgazdaság számára.

Összefoglalva

  • A kiégés civilizációs betegség.
  • Szakaszokra bontható folyamat, egyértelmű tünetekkel.
  • Szervezeti- és egyéni szinten is tudatosan kell foglalkozni a megelőzéssel.
  • A betegségből való gyógyuláshoz szakember segítségére van szükség.

Szerző: Lippai Roland coach, újságíró

Ha a blogbejegyzéseinkről mindig elsőként akarsz értesülni, kövess minket LinkedInen és Facebookon is!


Ehhez kapcsolódó témák

Success message!
Warning message!
Error message!