Ismerd meg az IoT, azaz az Internet of Things világát! Tudj meg többet az okoskoncepciókról! Bemutatjuk az alapokat!
More...
Mi az IoT?
Fizikai objektumok hálózatát jelöli az internet of things (IoT). Beágyazott érzékelőket, szoftvereket és más technológiákat tartalmaznak, hogy az internetre csatlakozva adatokat cseréljenek más eszközökkel és rendszerekkel. Így határozza meg a dolgok internetét velősen a Wikipedia.
Mik az okoseszközök?
Az IoT definíciója más megfogalmazásokban is ismert, azonban közös bennük, hogy dolgok alatt a számítógépeken és a telefonokon kívül minden más, internetre csatlakozó eszközt értenek. Legszűkebb értelemben szenzorok hálózatáról van szó, amelyek környezetükben érzékelik a fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok változásait, és ezekről digitális jeleket, adatokat továbbítanak.
Minthogy az érzékelőkkel ellátott dolgok nemcsak állapotot jelentenek az interneten (magukról vagy környezetükről), hanem gyakran utasításokat is fogadnak és végrehajtanak, okoseszközöknek nevezzük őket. Az okoseszközök nagy és bonyolult okoskörnyezeteket alkothatnak. Az IoT eszközök univerzuma így robbanásszerűen kitágul. A lakásfűtést szabályozó okostermosztátok éppúgy beletartoznak, mint a hálózatba kapcsolt járművek, az automatizált gyártósorok, az energiaszolgáltatók infrastruktúrája és az okosvárosok.
A dolgok internetében azonban elsősorban nem maguk a dolgok számítanak, hanem a felismerések, amelyekhez a dolgok által továbbított adatok elemzésével jutunk. Még inkább a döntések, amelyeket hozunk, a lépések, amelyeket teszünk az információk birtokában – mi magunk, vagy az automatizált rendszerek, gépek és alkalmazások által, amelyek leveszik vállunkról ezt a terhet.
Okoskoncepciók: mi (minden) kapcsolódik a dolgok internetéhez?
Szigorúan véve a dolgok internetét (IoT) a szenzorok, valamint az adatokat továbbító vezetékes és vezeték nélküli hálózati (LAN, WLAN, WAN, Wi-Fi, GPS, Bluetooth, NFC, RFID, RTLS), illetve mobil kommunikációs (GSM, UMTS, LTE, 5G) technológiák alkotják.
Működtetéséhez azonban a fejlett analitikai platformoktól kezdve a gépi tanuláson és mesterséges intelligencián (ML, AI) át az adatvizualizációig, a folyamatautomatizálásig és -szimulációig, a digitális ikrekig és a kiterjesztett, illetve virtuális valóságig (AR,VR) az informatikai technológiák különböző kombinációi is szükségesek.
A dolgok internetére épülő alkalmazások, az informatikai megoldásokhoz hasonlóan, szintén két nagy, lakossági és vállalati piacot alkotnak.
Lakossági piac
A lakossági piacon gyorsan bővül az okosotthonokat benépesítő IoT eszközök tábora:
A viselhető fitnesz és telemedicinás eszközöket is ide soroljuk, bár ezek jellemzően mobil alkalmazásba továbbítanak adatokat, és okostelefonon keresztül érik el az internetet.
Vállalati piac
A vállalati IoT egyik legnagyobb felhasználója a gyártóipar, amelynek digitális átalakulását negyedik ipari forradalomként tartjuk számon. Az ipar 4.0-s, okosgyári (smart factory) megoldásokban a dolgok internete olyan fontos szerephez jut, hogy külön nevet (Industrial IoT, röviden IIoT) kapott. Szorosan kapcsolódik hozzá nagy IoT-felhasználóként a logisztika és a szállítmányozás területe. A dolgok internete többek között az árukövetést, az eredettanúsítást, a dinamikus úttervezést, a hatékonyság növelését és az energiafogyasztás csökkentését szolgálja.
Ebbe a kategóriába tartozik az okosépületek üzemeltetése és az okosvárosok működtetése, a közüzemi szolgáltatások okosmérése, a közúti forgalom torlódásmérséklő irányítása.
A közúti és a környezeti terhelés csökkentésében hálózatra csatlakozó járművek, a jármű-infrastruktúra (V2I) és jármű-jármű (V2V) közti kommunikáció mellett a jövőben az önvezető járművek is mind nagyobb szerephez fognak jutni.
A vállalati IoT megoldások közé soroljuk továbbá az említett egészségügyi szolgáltatások, például a kórházi ápolás és a távműtétek támogatását, vagy olyan területek alkalmazásait is, mint a közrendészet és a hadászat, a meteorológia, a tenger- és az űrkutatás.
Babakamerák és atomerőművek a hackerek célkeresztjében
Mindezek az IoT alapú alkalmazások nagyban hozzájárulnak az adatuniverzum dolgok interneténél is gyorsabb növekedéséhez. Az International Data Corporation (IDC) szerint a világon létrehozott és kezelt adatmennyiség mérete tavaly már meghaladta az 59 zettabájtot. Ez 2024-ig évente átlagosan 26 százalékkal fog nőni. A dolgok internetére csatlakozó eszközök száma – a Statista weboldalán e sorok írásakor elérhető legfrissebb adatok szerint – tavaly 11,7 milliárd volt, idén 13,8 milliárdra emelkedik, 2025-re pedig eléri a 30,9 milliárdot.
A csillagászati méretek robbanásszerű növekedése technológiáik gyors fejlesztésére készteti az informatikai és a távközlési szektor szereplőit, az IoT megoldások szállítóit és a nyílt forráskódú közösségeket. Többek között ezért született meg az internet protokoll 6-os verziója (IPv6) és a mobil kommunikációs technológia ötödik nemzedéke (5G). A jövőbeni feldolgozási teljesítményigények kiszolgálására készül a kvantumszámítógép is – amelynek egyik első, nyilvánosan elérhető megvalósítása a hozzá tartozó szoftverfejlesztő készlettel együtt az IBM weboldalán már kipróbálható.
A fizikai és digitális világ összekapcsolása azonban az óriási előnyökhöz mérhető kockázatokkal jár. A dolgok internetén nemcsak az adatbiztonság és a magánélethez való jog sérülhet, hanem emberek személyes biztonsága és nemzetgazdasági szempontból kritikus fontosságú létesítmények, szolgáltatások működése is veszélybe kerülhet.
A mindent behálózó IoT alkalmazások fejlesztése és működtetése, valamint az összekapcsolt technológiák sokféleségével együtt növekvő kockázatok kezelése nemcsak az informatikai szakembereknek, hanem a szabványosító testületeknek, a törvényalkotóknak és a jogvédőknek is mind több munkát ad.
IoE - Internet of Everything
Közben egyre kevesebb értelme van külön dolgok internetéről beszélnünk. Az internet gerincét alkotó technológiák egyik legnagyobb szállítója, a Cisco már 2013-ban előállt a minden internete (internet of everything, IoE) névváltozattal. Definíciója szerint az IoE embereket, folyamatokat, adatokat és dolgokat köt össze – vagyis nem más, mint maga az internet.
A dolgok internete egyébként is jóval korábbról létezik, mint hogy a 90-es évek végén nevet kapott, vagy a 2010-es évek elején az IoT hívószóvá vált – csak M2M kommunikáció, ubiquitous computing és más fedőneveken ismertük –, de még meghatározóbb lesz, amikor külön már említeni sem fogjuk.
Ha szolgáltatásainkról többet szeretnél tudni, nézd meg IT Recruitment, IT Contracting és IT Solutions oldalainkat!
Ha a blogbejegyzéseinkről mindig elsőként akarsz értesülni, kövess minket LinkedInen és Facebookon is!
