DORA rendelet: Minden, amit tudnod kell az új szabályozásról (Digital Operational Resilience Act). Scope, célok, implementáció, stb.
More...
Pénzügyi szolgáltatások, megfelelőség és biztonság területén rendkívül fontos naprakésznek maradni az iparágat érintő legújabb szabályozásokkal kapcsolatban. Az egyik ilyen szabályozás, amely nagy hullámokat keltett, a Digitális operatív reziliencia törvény (Digital Operational Resilience Act), közismertebb nevén a DORA rendelet.
A DORA, más néven az (EU) 2022/2554-es rendelet, egy EU-s pénzügyi szabályozás, amely a pénzügyi szektor operatív reziliencia képességére összpontosít. Szabályokat és előírásokat határoz meg az ICT-vel kapcsolatos események védelmére, észlelésére, lokalizálására, helyreállítására és javítására a pénzintézeteken belül.
A DORA elsődleges célja a teljes pénzügyi rendszer megszilárdítása az operatív ellenállóképesség minden elemének kezelésével. Előírásokat állapít meg az ICT kockázatkezelésre, az események jelentésére, az operatív reziliencia képesség tesztelésére és az ICT külső szolgáltatók kockázatfigyelésére.
Fontos megérteni, hogy a DORA rendelet hogyan befolyásolja a munkádat, és hogyan tudsz megfelelni az abban foglalt követelményeknek. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a DORA szabályozás kulcsaspektusait a pénzügyi szektor kontextusában. Megnézzük a DORA szabályozás hatását a kiberbiztonságra, a kockázatkezelésre és a megfelelőségi intézkedésekre, továbbá elemzünk néhány kulcsfontosságú kihívást, amelyekkel a szervezetek szembesülnek a DORA szabályozás bevezetésekor.
Legfontosabb tudnivalók
A DORA rendelet kulcsfontosságú célkitűzései
A Digitális operatív reziliencia törvény (DORA) több kulcsfontosságú célt fogalmaz meg az ICT kockázatkezeléssel kapcsolatban a pénzügyi szektorban, valamint a szabályozások harmonizációjával kapcsolatban. A DORA bevezetése előtt a pénzügyi intézmények elsősorban a tőkeallokáció révén kezelték az operatív kockázatokat. Azonban a DORA célja egy egységes keretrendszer létrehozása az ICT kockázatok kezelésére és mérséklésére, biztosítva ezzel az egész EU pénzügyi rendszerének következetességét és ellenállóképességét.
A DORA fő célkitűzései közé tartozik:
Ezeknek a céloknak az elérése által a DORA szabályozás erősíteni kívánja a pénzügyi intézmények operatív ellenállóképességét, és elősegíti az ICT kockázatkezelés harmonizált megközelítését az EU-n belül. Ez hozzájárul az egész pénzügyi szektor stabilitásához és biztonságához.
A DORA szabályozás hatálya
A Digitális operatív reziliencia törvény (DORA) hatálya a következőkre terjed ki:
Fontos megjegyezni, hogy a DORA célja az ICT kockázatkezelési szabványok következetes végrehajtásának biztosítása az összes pénzügyi szektorban részt vevő entitás esetében.
Implementálás és Ütemezés
A DORA szabályozás implementálása kritikus mérföldkő a pénzügyi szervezetek és az ICT szolgáltatók számára. Fontos megérteni a megfelelőségi határidőket és a technikai szabványokat a zökkenőmentes átmenet érdekében. A DORA rendelet megfelelőségi határideje 2025. január 17., ami világos ütemtervet biztosít a szervezeteknek a szükséges követelmények teljesítésére való felkészüléshez. A végrehajtási időszak alatt a szervezeteknek összhangba kell hozniuk működésüket a meghatározott technikai szabványokkal.
A DORA technikai szabványait jelenleg az Európai Felügyeleti Hatóságok (EBA, ESMA és EIOPA) fejlesztik. Ezek a szabványok biztosítják a megfelelőséghez szükséges útmutatást és specifikációkat. A pénzügyi szervezeteknek és az ICT szolgáltatóknak szorosan nyomon kell követniük ezeknek a szabványoknak a fejlesztését, mivel ezek alkotják majd működési ellenállóképességi kereteik alapját.
A technikai szabványok véglegesítésére 2024-ben kerül sor, elegendő időt biztosítva a szervezetek számára a követelmények megismerésére és a szükséges módosítások elvégzésére. Ez az ütemterv alapos tervezést és végrehajtást tesz lehetővé, biztosítva a zökkenőmentes átállást a DORA megfelelőség felé.
A DORA szabályozás kulcsfontosságú elemei
A DORA rendelet négy alapvető elemet foglal magában, amelyeket a pénzügyi szervezeteknek meg kell szólítaniuk az operatív ellenállóképesség biztosítása érdekében a pénzügyi szektorban.
1. ICT Kockázatkezelés és irányítás
A pénzügyi entitásoknak átfogó keretrendszereket kell kialakítaniuk az ICT kockázatkezelés és irányítás terén.
2. Incidensreagálás és jelentéstétel
A szervezeteknek erős incidensreagálási rendszereket és jelentési eljárásokat kell létrehozniuk az ICT-vel kapcsolatos események hatékony kezelése érdekében.
3. Reziliencia tesztelés
A pénzügyi szervezeteknek rendszeres reziliencia képességi teszteket kell végezniük az operatív ellenállóképességi intézkedéseik hatékonyságának értékelése érdekében.
4. Külső szolgáltatók kockázatkezelése
A DORA rendelet hangsúlyozza a kritikus és fontos funkciók kiszervezésekor a külső szolgáltatók kockázatainak aktív kezelésének szükségességét.
Ezen kulcsfontosságú elemek kezelésével a pénzügyi szervezetek javíthatják operatív ellenállóképességüket és hatékonyan kezelhetik az ICT-vel kapcsolatos kockázatokat, összhangban a DORA rendelet szabályozási követelményeivel.
Az ICT Kockázatkezelés és Irányítás Követelményei
A Digitális operatív reziliencia törvény (DORA) jelentős felelősséget ró a pénzügyi szervezetk vezető testületére az ICT kockázatkezelés és irányítás hatékony megvalósítása tekintetében. Hangsúlyozza a digitális tájékozódásban rejlő potenciális kockázatok mérséklésére irányuló proaktív megközelítés szükségességét. A pénzügyi szervezeteknek:
A kockázatkezelési stratégiák kialakításában és kezelésében való aktív részvétellel, továbbá az ICT kockázatok nyomon követésével a menedzsment tájékozott döntéseket hozhat és hatékonyan allokálhatja az erőforrásokat a pénzügyi szervezet működésének védelme érdekében.
Incidensreagálás és jelentéstételi követelmények
A DORA rendelet előírja, hogy a pénzügyi szervezetek hozzanak létre robosztus rendszereket az ICT-vel kapcsolatos események figyelésére, kezelésére és jelentésére. Ez biztosítja a potenciális kockázatok időben történő azonosítását és a gyors reagálást a negatív hatások mérséklése érdekében. Az incidensreagálás alapvető eleme az operatív ellenállóképességnek, mivel lehetővé teszi a pénzügyi intézmények számára az események hatékony kezelését és helyreállítását.
A DORA szabályozás értelmében a szervezeteknek osztályozniuk kell az eseményeket azok súlyossága alapján, és azonnal jelenteniük kell azokat a szabályozó hatóságoknak és az érintett feleknek. Az incidens osztályozása segít a reagálási erőfeszítések prioritásának megállapításában és a megfelelő erőforrások hozzárendelésében az események potenciális hatása alapján. Ez a proaktív megközelítés lehetővé teszi a pénzügyi szervezetek számára, hogy gyorsan cselekedjenek az események lokalizálásában és megoldásában.
A szabályozás kiemeli három típusú incidensjelentés szükségességét: kezdeti, köztes és végső. Ezek a jelentések alapvetőek az események előrehaladásának és alapokainak dokumentálásához, lehetővé téve az effektív elemzést és a korábbi tapasztalatokból való tanulást. Az események részletes leírásának rögzítésével a pénzügyi entitások képesek azonosítani a trendeket, mintákat és a potenciális fejlesztési területeket az operatív ellenállóképességi stratégiáikban.
A DORA szabályozás célja a harmonizált jelentéstételi követelmények megállapítása az incidensreagálás tekintetében, biztosítva a gyakorlatok következetességét az EU pénzügyi szektorában. Ez a szabványosítás elősegíti az effektív kommunikációt, együttműködést és koordinációt a pénzügyi intézmények, szabályozó hatóságok és egyéb érdekelt felek között. Az incidensinformációk időben történő cseréje lehetővé teszi a kockázatok kezelésére és az átfogó operatív ellenállóképesség javítására irányuló közös erőfeszítést.
Reziliencia tesztelési kötelezettségek
Annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezetek biztosítsák az operatív reziliencia képességét, a Digitális operatív reziliencia törvény (DORA) rendszeres reziliencia tesztelést ír elő. Ez a tesztelés alapvető fontosságú a szervezet védelmi intézkedéseinek értékeléséhez és javításához.
A pénzügyi szervezeteknek évente alapvető teszteket, mint például sebezhetőségi értékeléseket és forgatókönyv-alapú tesztelést, kell végezniük. Ezek a tesztek segítenek azonosítani a rendszerekben és folyamatokban rejlő lehetséges gyengeségeket, lehetővé téve a proaktív intézkedések megtételét.
Az alapvető tesztelésen túlmenően a kritikus entitásoknak threat-led penetration teszteléseket (TLPT) kell végezniük háromévente. A TLPT a valós világ kiberfenyegetéseinek szimulálását foglalja magában az entitás biztonsági intézkedéseinek megbízhatóságának értékelése érdekében. A tényleges támadások utánzásával a TLPT értékes betekintést nyújt azokba a területekbe, amelyek további védelmi intézkedéseket igényelhetnek.
A TLPT technikai szabványai összhangban vannak a meglévő TIBER-EU keretrendszerrel. Ez az összhang biztosítja a következetességet és lehetővé teszi a pénzügyi szervezetek számára, hogy használják az iparban már meglévő legjobb gyakorlatokat.
Külső Fél Kockázatkezelési Követelményei
Amikor a pénzügyi szervezetek kritikus funkciókat szerveznek ki külső feleknek, elengedhetetlen a kapcsolódó kockázatok aktív kezelése. A DORA rendelet előírja, hogy a szervezeteknek külön szerződéses megállapodásokat kell kötniük, amelyek foglalkoznak a harmadik fél kockázatkezelésének különböző aspektusaival, biztosítva az adatok védelmét, hozzáférhetőségét, integritását és biztonságát.
Ezek a szerződéses megállapodásoknak tartalmazniuk kell rendelkezéseket a kilépési stratégiákról, ellenőrzésekről és teljesítménycélokról is. Az egyértelmű elvárások és felelősségek megállapításával a pénzügyi szervezetek minimalizálhatják a potenciális kockázatokat és biztosíthatják a harmadik féllel való kapcsolatok zökkenőmentes átvételét vagy megszüntetését, amennyiben ez szükséges.
A harmadik fél kockázatának proaktív kezelése fontos, mivel a nem megfelelő szerződéseket az illetékes hatóságok felfüggeszthetik vagy megszüntethetik. A DORA harmadik fél kockázatkezelési követelményeinek betartása kritikus a pénzügyi szervezetek számára operatív ellenállóképességük és szabályozási megfelelőségük fenntartása érdekében.
Az Európai Bizottság jelenleg azt vizsgálja, hogy szabványosított szerződéses záradékokat dolgozzon ki a megfelelőség megkönnyítése és a harmadik fél kockázatkezelésének következetességének biztosítása érdekében az EU pénzügyi szektorában. Ezek a szabványosított záradékok közös keretrendszert hoznak létre a szerződéses tárgyalásokhoz és segítenek a pénzügyi szervezetek megfelelőségi erőfeszítéseinek egyszerűsítésében.
Példák külső fél kockázatkezelési megállapodásokra
Szerződéses rendelkezések | Leírás |
|---|---|
Kilépési stratégiák | Egyértelműen meghatározott eljárások a kapcsolat megszüntetéséhez vagy átvételéhez, minimalizálva a zavart és a kockázatot. |
Auditálási jogok | Specifikus rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi entitás számára a harmadik fél műveleteinek, biztonsági ellenőrzéseinek és a szerződéses követelményeknek való megfelelőségének rendszeres auditálását. |
Teljesítménycélok | Egyeztetett metrikák és referenciaértékek a hozzáférhetőséghez, integritáshoz és biztonsághoz kapcsolódóan, lehetővé téve a pénzügyi entitás számára a harmadik fél teljesítményének értékelését és a szabályozási sztenderdeknek való megfelelés biztosítását. |
Végrehajtás és Büntetések
A DORA rendelet végrehajtási időszakának végeztével a végrehajtási felelősségeket az egyes EU tagállamok illetékes hatóságai látják el. Ezek a hatóságok jogosultak biztosítani a DORA szabályok betartását, biztonsági intézkedések, orvosló intézkedések kérésével és büntetések kiszabásával a nem megfelelőség esetén.
A kritikusnak tekintett ICT szolgáltatókat közvetlenül az Európai Felügyeleti Hatóságokból (ESAs) kijelölt vezető felügyelők fogják felügyelni. A vezető felügyelők szorosan figyelemmel kísérik ezeknek a szolgáltatóknak az operatív ellenállóképességét, biztosítva a DORA követelményeinek való megfelelést és elősegítve a biztonságos pénzügyi rendszert.
A nem megfelelő ICT szolgáltatókra kiszabható büntetések jelentősek lehetnek. A pénzügyi következmények magukban foglalhatják a napi átlagos világszintű forgalom 1%-áig terjedő bírságokat. A büntetés súlyossága a nem megfelelőség mértékétől és a pénzügyi rendszerre kifejtett kockázat nagyságától függ.
Fontos megjegyezni, hogy minden EU tagállam meghatározza saját specifikus büntetéseit és végrehajtási intézkedéseit a nemzeti jogszabályoknak megfelelően. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a végrehajtás összhangban legyen a helyi szabályozási keretekkel, és elősegíti a következetes megfelelést az Európai Unió egész területén.
GYIK
Mi az a DORA (Digital Operational Resilience Act)?
A Digitális Operatív Ellenállóképességi Törvény (DORA), más néven az (EU) 2022/2554 rendelet, egy EU-s pénzügyi szabályozás, amely a pénzügyi szektor operatív ellenállóképességével foglalkozik. Szabályokat határoz meg az ICT-vel kapcsolatos események védelmére, észlelésére, megfékezésére, helyreállítására és javítására.
Mik a DORA fő célkitűzései?
A DORA fő célkitűzései az ICT kockázatkezelés átfogó megközelítése az EU pénzügyi szektorában és a meglévő szabályozások harmonizálása az EU tagállamok között. Célja egy egységes keretrendszer létrehozása az ICT kockázatok kezelésére és mérséklésére, erősítve az egész EU pénzügyi rendszer ellenállóképességét.
Mely entitásokra vonatkozik a DORA rendelet?
A DORA rendelet minden EU-s pénzügyi intézményre vonatkozik, beleértve a bankokat, befektetési társaságokat, hitelintézeteket, kripto-eszköz szolgáltatókat, tömegfinanszírozási platformokat, harmadik fél szolgáltatókat, amelyek ICT rendszereket és szolgáltatásokat biztosítanak, valamint a kritikus harmadik fél információs szolgáltatásokat nyújtó cégeket.
Mikorra kell megvalósítani a DORÁ-t?
A pénzügyi entitásoknak és az ICT szolgáltatóknak 2025. január 17-ig kell megvalósítaniuk a DORÁ-t. A rendeletben meghatározott technikai szabványokat jelenleg az Európai Felügyeleti Hatóságok fejlesztik, véglegesítésükre 2024-ben kerül sor.
Mik a DORA kulcsfontosságú elemei?
A DORA kulcsfontosságú elemei közé tartozik az ICT kockázatkezelés és irányítás, incidensreagálás és jelentéstétel, ellenállóképességi tesztelés és a harmadik fél kockázatkezelése.
Mik az ICT kockázatkezelési és irányítási követelményei?
A pénzügyi szervezeteknek átfogó ICT kockázatkezelési keretrendszereket kell kifejleszteniük, folyamatos kockázatértékeléseket végezniük, kiberbiztonsági védelmi intézkedéseket megvalósítaniuk, valamint üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-helyreállítási terveket kidolgozniuk.
Mik az incidensreagálási és jelentéstételi követelmények a DORA alatt?
A pénzügyi szervezeteknek rendszereket kell kialakítaniuk az ICT-vel kapcsolatos események figyelésére, kezelésére és jelentésére. Az eseményeket súlyosság szerint kell besorolniuk, és kezdeti, köztes és végleges eseményjelentéseket kell készíteniük, amelyek dokumentálják az esemény előrehaladását és gyökér okait.
Mik a reziliencia tesztelési kötelezettségek a DORA rendelet szerint?
A pénzügyi szervezeteknek évente alapvető reziliencia teszteket, beleértve a sebezhetőségi értékeléseket és forgatókönyv-alapú tesztelést, kell végezniük. A kritikus entitásoknak minden három évben threat-led penetration tesztelést (TLPT) is kell végezniük.
Mik a külső fél kockázatkezelési követelményei a DORA rendelet szerint?
A pénzügyi szervezeteknek aktívan kell kezelniük a külső fél kockázatait, amikor kritikus és fontos funkciókat szerveznek ki. Meg kell állapodniuk külön szerződéses megállapodásokban, amelyek tartalmazzák a kilépési stratégiákat, ellenőrzéseket és teljesítménycélokat az elérhetőség, integritás és biztonság terén.
Hogyan hajtják végre a DORÁ-t, és mik a nem megfelelőség büntetései?
A végrehajtási időszak után az illetékes hatóságok fogják ellátni a végrehajtási felelősségeket minden EU tagállamban. A nem megfelelőség büntetései magukban foglalhatják a napi átlagos világszintű forgalom 1%-áig terjedő bírságokat a nem megfelelő ICT szolgáltatók számára. Az egyes tagállamok határozzák meg a specifikus büntetéseket és végrehajtási intézkedéseket.
Miért fontos a DORA a pénzügyi szektor számára?
A DORA növeli a pénzügyi szektor operatív ellenállóképességét az egységesített ICT kockázatkezelési követelmények, incidensreagálási protokollok, ellenállóképességi tesztelési kötelezettségek és a külső fél kockázatkezelési szabványok meghatározásával. A DORA rendeletnek való megfelelés biztosítja az EU pénzügyi rendszer stabilitását és biztonságát.
Források:
